Összeszedtük azokat a gyakori hiba lehetőségeket, amelyeket érdemes elkerülni a csepegtető öntözőrendszerek telepítése során. Ezek az öntözőrendszerek kifejezetten felhasználóbarátak, de könnyen elkövethetünk néhány költséges hibát, ha kellő átgondolás és szakszerű tervezés nélkül telepítjük ezeket. Mivel a hibás tervezés nem tartozik ezen termékek garanciális esetei közé, így mindenképpen érdemes ezeket megfontolni!
Íme öt gyakori hiba és néhány tipp, hogyan kerülhetjük el őket.
1. Hibalehetőség – Túlöntözés
Talán a kezdetekben a legnehezebb azon megszokásunk leküzdése, amikor slagról áttérünk a csepegtető öntözésre, hogy egy kiterjedt vizes foltot lássunk a talajon a növény körül.
A csepegtető öntözés kifejezetten hatékony módja annak, hogy a növények gyökérzónájához eljusson a víz, ezért nem kell annyi vizet felhasználnunk, mint más öntözési módszerek esetén. Valójában csak egy kis vízfoltot kell látnunk a talaj felszínén (pár centiméter átmérővel) a csepegtető testek környékén. A víz a növény gyökérzónájához szivárog a gravitáció hatására.
Amennyiben első alkalommal kísérletezik ilyen rendszerrel, és kíváncsi rá, hogy hogyan hatol be a víz a talajba, futtassa a rendszert 30 percig, majd kapcsolja ki. Várjon további 30 percet, majd egy ásonyom mélységben ásson le a csepegőtest alatt, a növény mellett, így fel tudja mérni, hogy egy fél órás öntözés mennyire nedvesített át a talajt.
Néha jobb kevesebb vízmennyiséggel indítani és több alkalommal is ellenőrizni a növények állapotát, és a vízmennyiséget, illetve az öntözési időt ennek megfelelően beállítani.
2. Hibalehetőség – Nem illeszkedik az öntözőrendszer a növények öntözési igényeihez
A különböző növényeknek eltérő öntözési igényük lehet. Ha ugyanazon az öntözési zónán öntözöl különböző típusú növényeket, gondoskodnod kell arról, hogy ne öntözz túl egyes növényeket, míg másokat nem öntözz alul, ne száradjanak ki.
Ideális esetben külön zónákban lennének a különböző öntözési igényű növények. Ha azonban ez nem lehetséges (pl. a több zóna drasztikusan megemelné a rendszer kiépítésének költségeit), igazítsd a rendszert ennek megfelelően.
Például, ha két különböző vízigényű növényed van egy zónában, és az egyiknek kétszer annyi vízre van szüksége, mint a másiknak, akkor:
- a több vízre szoruló növényhez helyezz el olyan gombát, aminek dupla a vízkijuttatási sebessége.
- Csepegtető szalag esetén lehetőséged van arra, hogy például duplán húzol ki abban a sorban csepegtető szalagot.
- Csepegtető cső esetén érdemes ezen a részen egy kicsit több hurokban, sűrűbben tekerni.
- Ha csak olyan csepegő gombáid vannak, amelyeknek azonos a vízszállítási sebessége, akkor a több vízre szoruló növényhez helyezz el több csepegő gombát, így megduplázod a kijuttatott víz mennyiségét.
- Hasonló hatást érhetsz el kettő, illetve négyutas elosztókkal, csak ebben az esetben lefelezed, illetve negyedeled egy csepegtető gomba vízkijuttatását több növény között.
Fontos megjegyzés: Helyezd kb. 10-15 cm-re a csepegtető testeket (csepegtető gombák, mikor szórófej leszúró tüskével) a meglévő növényektől, hogy elkerüld a gombás fertőzéseket és más betegségeket.
Próbáld meg a két csepegő testet úgy elhelyezni egy növény közelében, hogy azok az ellentétes oldalakra legyenek pozícionálva, így egyenletes gyökérnövekedést segítsenek elő, illetve ha az egyik csepegő eldugul, a növény még mindig vizet kap a másik csepegőből.
Tekintsd meg teljes mikroöntözés választékunkat.
3. Hibaforrás – A csepegtető csövek, szalagok kapacitásának figyelmen kívül hagyása
Ez a hiba akkor fordul elő, ha nem vagyunk tisztában az öntözőrendszer kapacitásával, amelyet egy egyszerű számítással elvégezhetünk.
Például, a 16-os csepegtető cső ideális kapacitása 64 méter hosszúság és 384 liter/óra vízszállítás. Ha a 16-os csepegtető cső hossza meghaladja a 64 métert, nem lesz egyenletes a vízszállítás a csepegtető testeknél a csőfalak és a vízáram közötti súrlódás miatt.
Ha annyi csepegő testet használsz, amelyek vízszállítási sebessége meghaladja a 384 liter/óra értéket a 16-os csővel, szintén nem lesz kielégítő eredmény.
Ha például, ha 100 méter 16-os csővel rendelkezel, és a csepegők összes vízszállítási sebessége mindössze 10 liter/óra, a kis vízmennyiségű követelmény általában ellensúlyozza a hosszabb csővezetékben fellépő súrlódásveszteséget.
Szükséged van segítségre a tervezésben? Keress minket bizalommal!
4. Hibalehetőség – Nem megfelelő vízellátás vagy vízáram
Az öntözőrendszer által egy zónában igényelt vízáramnak (általában liter/perc) nagyságrendileg akkorának kell lennie, mint amennyi rendelkezésünkre áll a vízforrásunknál.
Például, ha 200 csepegtető gombát használsz, amelyek mindegyike 4 l/óra vizet igényel a 16-os LPE csővel, az összesen 800 l/óra vízre lesz szükséged a rendszeredhez.
Ha a vízellátásod nem termel legalább 800 liter/óra vizet, akkor nem lesz egyenletes öntözés a cső egyes szakaszain. Ebben az esetben csökkentheted a rendszer vízszükségletét a csepegtető gombák számának csökkentésével, vagy olyan gombákat használsz használhatsz (pl.: 2 liter / óra), amelyek kevesebb vizet fogyasztanak, vagy több zónára is oszthatod a rendszert.
Mérd meg a rendszer tervezése előtt a vízforrásod vízáramát. Töltsd fel ehhez egy vödröt a teljesen nyitott csappal. Mérd meg az időt, hogy mennyi idő alatt telik meg a vödör. Ezekből az adatokból már könnyedén kiszámíthatod, hogy egy perc alatt hány liter víz áll rendelkezésedre és megtudhatod, hogy mekkora méretű csepegtető rendszert építhetsz.
5. Hibaforrás- Túl magas vagy túl alacsony víznyomás
Egy tipikus csepegtető öntözőrendszer optimális működéséhez kb. 1-2 Bar víznyomásra van szükség. Egyes csepegtető cső, csepegtető szalag márkánként is lehetnek kisebb különbségek, de a csepegtető szalagok például jellemzően 1 Bar alatti nyomásnál működnek megfelelően, a csepegtető csövek pedig akár 2 Bar nyomáson is jól dolgoznak.
Túl magas nyomás esetén pedig a csapos indítókat kilökheti a víznyomás, vagy a csepegők inkább spriccelnek, mint csepegnek.
Tipp: Miért van az, hogy a csepegtető szalagodból spriccel a víz, holott a részben megnyitott kerti csap után bekötöttél egy 1,1 Baros nyomáscsökkentőt?
A részben megnyitott kerti csapot sajnos nem nevezhetjük egy stabil és kiszámítható áramlás- és nyomáscsökkentési módszernek.
Egyrést mérlegeld, hogy szükség van-e nálad rendszer nyomáscsökkentőre, amely állandóan nyomás alá van helyezve. Ebben az esetben érdemes egy strapabíró, bronz házas, 16 Bar-os nyomáscsökkentőt használni.
A vízművek maximálisan 6 Bar nyomással engedi a vizet a lakóövezeti házakhoz, de ha valóban ilyen magas a nyomás, akkor sajnos nem megfelelő a 6 Bar nyomás 1 Barra csökkentése egy lépésben.
Ahogy a Magyar Öntözési Egyesület ajánlása is bemutatja „a nyomáscsökkentők névleges szabályzási tartománya ökölszabály szerint 1:2, azaz a felére lehet csökkenteni a belépő nyomást”. Bár papír szerint jellemzően akát a kimeneti nyomásnál 6 Bárral is magasabb lehet a bemeneti nyomás, amit elbírnak, de tartósan nem érdemees ezeket ilyen határhelyzetekben alkalmazni. “Ennek az oka, hogy egy drasztikus leszabályzáskor az átfolyó rés nagyon leszűkül, így ott az áramlási sebesség megnő. Ahol megnő az áramlási sebesség, ott lecsökken a nyomás és ez kavitációt okoz (alacsony nyomáson légneművé válik a víz, majd a buborékok felrobbannak azon a felületen, aminek nekiütődnek, ez károsítja a felszínt), ami a nyomáscsökkentő tönkremenetelét okozza.”
Tehát gyakorlatilag pillanatok alatt tönkreteszed a frissen vásárolt nyomáscsökkentődet és ennek következtében nem megfelelő nyomás miatt spriccol, majd szétdurran a csepegtető szalagod és abból is újat vásárolhatsz.
Mi a megoldás ilyenkor? A MOE ajánlása szerint „áramlástanilag kedvező kialakítással és a kavitációnak jobban ellenálló anyagokkal lehet védekezni (acél, bronz)”. A másik megoldás, hogy „nagymértékű nyomáscsökkentés (pl. 8 barról 2 barra) esetén két nyomáscsökkentőt célszerű egymás után bekötni a kavitáció káros hatásának elkerülésére.”
Az alacsony nyomással kapcsolatos problémák sem egyszerűek. Egy fontos következménye ennek, hogy nem lesz egyenletes vízáram a csepegtető testeknél.
Több szituációban is előfordulhat alacsony nyomás:
- Magyarországon például olyan helyeken jelentkezik tapasztalataink szerint, ahol nagyon gyorsan nőtt egy település lakossága és a hálózat fejlesztése nem tudta azt lekövetni (pl.: agglomerációs területek).
- Az alacsony nyomásproblémákat azonban általában nem ezeken a területeken, hanem általában kúttal és víztartállyal rendelkező helyeken tapasztaljuk.
- Végül ugyanez a probléma áll fenn akkor is, ha valaki gravitációsan öntöz és nincs megfelelő magasságban elhelyezve a víztartály.
Ha aggódsz amiatt, hogy a nyomás túl alacsony ahhoz, hogy megfelelően támogassa a csepegőrendszeredet, mindig fontolóra veheted a speciálisan alacsony nyomású vízellátási alkalmazásokhoz tervezett rendszerek használatát, például esővízgyűjtés vagy más tartályrendszerek.
Ezeket a hibákat elkerülheted, ha egy kis időt szánsz a rendszered tervezésére vagy felkérsz erre egy szakembert.