Öntözőrendszerek tervezése – ismerd meg, milyen talaj van nálad

Amikor megtervezed az öntözőrendszeredet, hasznos tudni, milyen talajtípus van az öntözendő területeden, akár gyepes, akár csepegtető öntözésrendszer tervezéséről van szó. Nem kell most hirtelen talajszakértővé válnod, egyszerűen kerülj tisztába azzal, hogy a víz különböző módon szívódik fel, illetve eltérő átnedvesedési mintázatokat hoz létre a különböző talajtípusokban. Az egyszerűség kedvéért most három talajtípust különböztetünk meg: homok, agyag és üledékes talaj. A nedvesedési mintázat alatt azt értjük, hogy a víz milyen módon szívódik fel a víz a talajfelszín alatti régiókban. Egyrészt lefelé szivárogva a gravitáció hatására, másrészt az adott talaj vízszívó tulajdonságainak megfelelően vízszintesen a talajban.

Tipp: Miért fontos ez öntözőrendszerek tervezése esetén? Amennyiben lassan szívódik fel a víz egy területen, akkor nem érdemes egy alkalommal sokáig öntözni, hiszen csak tocsogni fog a víz és hamarabb elpárolog a napsütés hatására, mint hogy a talaj be tudná szívni.

De lássuk a különböző talajtípusokat!

Homokos talaj: A víz gyorsan szivárog a homokos talajban és nem nagy kiterjedésben nedvesíti meg a talajt például egy csepegtető gomba esetén. A nedvesedési mintázat ebben a talajtípusban sokkal inkább függőleges irányban jelenik meg, mint vízszintes. Ha homokos talajon szeretnél csepegtető öntözőrendszert telepíteni, akkor érdemes magasabb vízfogyasztású csepegtető gombákat használni, illetve ezeket adott esetben közelebb helyezni egymáshoz, hogy biztosítsd a növények megfelelő vízellátását. Öntözz rövidebb ideig, de gyakrabban.

Üledékes talaj: Az üledékes talaj sűrűbb, mint a homokos talaj, ezért a víz lassabban szivárog el benne. Ennek van egy fontos előnye, hiszen így egyenletesebb oszlik el a víz mind függőlegesen, mind vízszintesen a talajban. A csepegtető gombákat távolabb is helyezheted egymástól, mivel a nedvesedési mintázat nagyobb területre terjed ki.

Agyagos talaj: Ennél a talajtípusnál a víz nagyon lassan szívódik fel. Az alacsony vízkibocsátású csepegtető gombák jelentik itt a legjobb választást, ezzel meg tudod akadályozni a víz felgyülemlését a talaj felszínén a növény közelében. Ha nem így tennél, akkor a víz a talaj felszínéről könnyedén elpárologhat. Az alacsonyabb vízkibocsátású csepegtetők esetén hosszabb ideig kell öntözni, hiszen csak így tudod biztosítani a növények megfelelő vízellátását.

Hogyan mérd meg otthon, hogy milyen a talaj nálad? – egy izgalmas kísérelt a gyerekekkel a kertben

  1. Áss le a földben 5-20 cm mélységig és onnan vegyél földet
  2. Tölts egy fél literes befőttes üveget félig ezzel a földdel
  3. Öntsél rá vizet úgy, hogy fenn kb 2 cm maradjon levegősen
  4. Tekerj rá kupakot és rázd össze
  5. Várj vele 1-2 napot, hogy ülepedjen
  6. Alul lesz a homok, felette az iszap és végül az agyag. Mérd meg, hogy hány milimétterre válnak el ezek a rétegek és egyszerű százalék számítással határozd meg, hogy melyik hány százalékát alkotja. 

Bármilyen talajtípus esetén csak egy kis, körülbelül 10 centi átmérőjű nedves foltot kell látnod a csepegtető testek környékén a földön. Az igazi hasznos öntözés a földfelszín alatt, a gyökérzónában történik. Az első tesztelés alkalmával menjen a csepegtető öntözőrendszered kb. 30 percig, majd hagyd pihenni, felszívódni további 30 percig. Amikor ez is letelt, akkor egy ásónyom mélységben figyeld meg bele a talaj átnedvesedését a csepegtető testek alatt. Így fel tudod mérni, hogy mekkora távolságra jutott el a víz függőlegesen és vízszintesen. Pontosan felmérheted, hogy hogyan oszlik el a víz a növényeid gyökérzónájában, és szükség esetén módosíthatod a rendszer beállításait.

Egy egyszerű módszer a talajtípus meghatározására az is, hogy egyszerűen a markodba veszed a száraz talajt az öntözni kívánt területről. Ha homokos a talaj, könnyedén szétesik a talaj a kezedben. Ha a talaj összetartja magát, de lassan szétesik, akkor üledékes talajod van. Végül, ha a talaj megőrzi az alakját és nem esik könnyen darabjaira, akkor agyagos talajod van. Ez a módszer finoman szólva  módszer nem tudományos, de a legtöbb esetben jól működik.

A talajtípus és a típusnak megfelelő felszín alatti viselkedés ismeretében már gond nélkül képes leszel megtervezni a csepegtető öntözőrendszeredet a megfelelő csepegtető testekkel és a megfelelő öntözési ütemezéssel.