Számos alkalommal keresik fel budaörsi üzletünk eladóit egyedi kérdésekkel, hogy tanácsot adjunk nekik. Természetesen az ország minden részéről nem lehet hozzánk ellátogatni, ezért összeszedtük a leggyakoribb kérdéseket, amelyek fel szoktak merülni ebben a témában. De lássuk, hogy hogyan kell kiépíteni a csepegtető öntözést lejtős területen? Mikre érdemes odafigyelni ebben a szituációban?
Kritikus, hogy ebben a szituációban is törekedjünk arra, hogy a csepegtető csövek, illetve a mikroöntöző alkatrészekkel kiegészített LPE csövek egyenletes eloszlással, illetve a szándékunknak megfelelően öntözzenek. Fektessük ennek érdekében az öntözőcsöveket a lejtéssel keresztirányában, illetve használjunk ún. nyomáskompenzált csepegtető gombákat. Az egyenletes öntözéshez az is hozzájárul, ha a gerincvezetéket fentről indítjuk el és nem lentről. Használjunk ebben az esetben is légbeszívó szelepet, hogy a szennyezett folyadék ne kerüljön be a csepegtető csövekbe és gombákba.
A tervezéskor fontos a lejtő emelkedésével kalkulálni. 1 méter emelkedés 0,1 Bar nyomáskülönbséget okoz. Amikor a víz lefelé folyik, akkor értelemszerűen ez nyomásnövekedést; ha felfelé toljuk a vizet, akkor pedig 0,1 Bar nyomáscsökkenéshez vezet. A vízforrásunknál meglévő nyomást ebben az esetben is nyomásfokozó szivattyúval, vagy adott esetben a vízforrásként szolgáló tartály magasabbra emelésével érhetünk el. Amennyiben nyomáscsökkentésről van szó, akkor kiemelten ügyeljünk a megfelelő nyomácsökkentő kiválasztásakor. Kalkuláljunk azzal, hogy például egy szőlő esetén, ha egy szivattyúnak 10 métert fel kell nyomni a vizet, akkor ott 1 Bar nyomásesés lesz, ami lefelé folyva fokozatosan visszanyeri az 1 Bar nyomást.
Érdemes a nyomáscsökkenést a rendszer elején és végén is megmérni. Itt még hangsúlyozottabban fontos, hogy mekkora nyomásveszteség van egyes alkatrészeken a súrlódás miatt. Nézzük meg, hogy az egyes alkatrészek milyen vízkibocsátással rendelkeznek egyes nyomásértékek mellett.