Gyakori kérdések a csepegtető csövek kapcsán
Kínálatunkban vannak ún. beásható, illetve a felszínen futó csepegtető csövek. Beásható csepegtető csövek nagyon hasznosak, hiszen esztétikailag nem jelenik meg egy fekete cső a föld felszínen, hanem a növények gyökérzónájában van elhelyezve. A csövek direktben a növények gyökereinél vannak, ezzel is arra ösztönözve őket, hogy lefelé terjeszkedjenek a gyökérzetükkel. Leginkább a kert kialakításakor érdemes ezeket telepíteni, hiszen elhelyezésük földmunkával jár. Beásható csepegtető csöveink Metzner, illetve Rain Bird márkában elérhetőek.
A hagyományos, földfelszínen futó csepegtető csövek két méretben elérhetőek, 16-os, illetve 20-as. Ezeken 33 centiméterenként van elhelyezve csepegtető testek. A 16-os csepegtető testek esetén itt 2 Bar nyomáson 2 liter / óra, a 20-as csepegtető cső esetén 4 liter / óra a vízkibocsájtás. I
Végül elérhető öntözörendszer webáruházunkban ún. mikro csepegtető csövek, amely kis méretű kaspók öntözésére alkalmas.
A csepegtető csövek a növény tövénél, gyökérzeténél biztosítja a víz kijuttatását, így kevesebb víz szükséges az öntözéshez, mint más öntözési módszerek esetében. Jelentősen csökken így a vízpazarlás mértéke. Ezen csövek választásával a csepegtetésnek köszönhetően kisebb a fizikai behatás, kevesebb erróziót okoz. A csepegtető csövek könnyen alakíthatóak a terület igényeinek megfelelően, így könnyen telepíthetőek (nem igényelnek különleges eszközöket vagy szaktudást), illetve áthelyezhetők.
Mint ahogy az elnevezésük is mutatja, a beásható csepegtető csövek elhelyezhetőek a föld alatt. A standard csepegtető csövek azonban nem áshatóak be a földbe. Nem erre a célra lett kifejlesztve sem az öntözőcső fala, sem a csepegtető testek. A 16-os és 20-as csepegtető csövekre mulcs azonban nyugodtan szórható.
A csepegtető öntözőrendszerek összeszerelése nem igényel különösebb szakértelmet. Viszonylag egyszerűen összeállítható a csepegtető öntözés legyen szó akár veteményesről, bokor sorról, magaságyásról, valipiniről, stb. Az összeszerelésnél leginkább arra érdemes figyelni, hogy az adott cső technikai paramétereinek megfelelően kell beállítani az üzemi nyomást.
A csepegtető csövek a standard LPE idomokkal szerelhetőek és a KPE csővel egy nyeregidommal, vagy gumigyűrűs indítóval szerelhetőek össze. Csepegtető csövekénél érdemes figyelni a betáplálási ponttól maximális hosszúságra, hogy egyenletes legyen az egész cső mentén a víz kibocsájtása.
Végül érdemes pár méterenként leszúró tüskékkel megoldani a földhöz való rögzítést.
- Válassza ki a megfelelő méretű és típusú csepegtető csöveket a terület öntözési igényének megfelelően.
- Készítsen sematikus öntözőrenszer tervet arról, hogyan fogja elhelyezni a csepegtető csöveket a területen. Vegye figyelembe a növények, az épületek és a járdák elhelyezkedését.
- Válassza ki a megfelelő helyet az akna elhelyezéséhez (amennyiben szükséges), és vegye figyelembe a terület lejtését és a talaj típusát (milyen gyorsan szívódik fel a víz, pl.: homoks vagy agyagos).
- Telepítse a csöveket az öntözőrendszer terv alapján. Közben ügyeljen rá, hogy ne hajlítsa meg túlzottan a csöveket (kisebb hajlítások esetén gond nélkül kirugják magukat ezek a csövek, illetve kb. 40 centiméterenként kényelmessen fordíthatóak a sorok között).
- Csatlakoztassa a csepegtető csöveket a KPE csövekhez, illetve időzítőhöz. Telepítés után ellenőrizze, hogy az LPE idomokat megfelelően meghúzta, sehol nem szivárog a víz.
- Ellenőrizze a rendszer nyomását, és állítsa be a megfelelő szintre (kb. 2 Bar nyomás).
- Állítsa be az öntözési időzítőt a megfelelő időkre.
- Ellenőrizze rendszeresen a csepegtető öntöző rendszer működését. Ha szükséges, javítsa ki a problémákat.
- Végezzen bizonyos időközönként karbantartást a csepegtető csövek és csepegtető gombák jó állapotának fenntartása érdekében. Tisztítsa ki a szűrőt és cserélje ki a meghibásodott csepegtető idomokat.
A csepegtető csövek egy igazán tartós öntözéstechnikai megoldást kínálnak. Míg a csepegtető szalagok 1-2 éves időtartamig használhatóak, addig a csepegtető csövek akár 6-7 évig is szolgálnak minket. Ez természetesen függ az adott területen a víz kémiai szennyezettségétől (pl.: nagyon vasas a víz).
A leggyakoribb probléma a csepegtető csövek használata során a fizikai sérülés. Ez leggyakrabban amiatt következik be, mert a kertészkedő az ásót beleszúrja, vagy éppen egy rakoncátlanabb kutya átrágja. Így az első beszerzés alkalmával érdemes néhány toldó idommal készülni.
A második probléma pedig a víz fizikai, illetve kémiai szennyezettsége lehet. Homokos víz esetén érdemes hidrociklont építeni a rendszerbe. Ezen kívül minden rendszernek tartozéka egy fémhálós, vagy lamellás szűrő. Végül néha ajánlott a csepegtető csövek átmosatása, ha mégis szennyeződés került a rendszerünkbe.
Kémiai szennyeződés esetén (pl. vasas víz) sokkal inkább javasolt az olcsóbb csepegtető szalagok alkalmazása.
Végül probléma adódhat abból is, ha nem megfelelő a nyomás, víz mennyiség a rendszerben.
A mechanikai hibák esetén, ahogy az előző kérdéseben is írtuk, egy LPE toldó alkalmazása javasolt. Szivárgs még abban az esetben fordulhat elő. ha például egy menetes idomnál (nyeregidomból induló lpe menetes idom) nem használtunk teflonszalagot.
A csövek átmérője és az ezekben elhelyezett csepegtető testek határozzák meg, hogy mennyi vizet képesek szállítani ezek a csövek. Kerti öntözésben a leggyakoribbak a 16, illetve 20 mm átmérőjű csepegtető csövek. Mindkettő esetében 33 centiméterenként vannak elhelyezve a csepegtető testek, amelyek a 16-os csövek esetén 2 liter per óra, a 20-as csövek esetén 4 liter per óra vízmennyiséget bocsájtanak ki. Ennek megfelelően 100 méter 16-os csepegtető cső egy óra működés esetén 100 x 3 x 2, azaz 600 liter vizet fogyaszt, azaz percenként 10 litert. A 20-as csepegtető cső pedig egy óra működés esetén 100 x 3 x 4, azaz 1200 liter vizet fogyaszt, azaz percenként 20 litert. Ezt vegye figyelembe a zónák kialakítása során. Vesse ezt össze a vízforrásnál rendelkezésre álló víz mennyiségével is.